2015. július 17., péntek

The End- Vége

Kedves Olvasók/más Bloggerek!
Sajnos be fejezem ezt a blogot, mert már mind a kettő kapcsolatnak sajnos vége. Amint láthattátok már egy ideje nem volt új rész a blogon. Sajnálom. Ha esetleg valakinek megtetszett annyira, hogy szeretné folytatni, nyugodtan írjon nekem és szívesen oda adom neki a blogomat. Sajnálom mégegyzser. Nagyon köszönöm, hogy ennyi megtekintés és ennyi dicsérő üzenetet/e-mailt kaptam. Köszönöm a sok kedvességet. Puszi Sziasztok
                                                                                                                                            Üdv.: Connie

2014. december 28., vasárnap

The Fifth.-Napok, hetek, hónapok

Mivel újra rendbe jött minden Aaron-nal és velem, ezért megint a négyes randik "korszakába" értünk. Rengetek időt töltöttünk megint négyesben. A randink óta Aaron figyelmesebb lett és erősödött a szerelem köztünk. Már-már megőrültünk, ha nem láthattuk a másikat 1-2 napig. Őrültem szerettem Aaron-t. Szépen teltek a hetek, majd egy újabb hónap forduló. Most már Leslie-ékkel töltöttük a hónapfordulóinkat mivel mi is 20-án jöttünk (újra) össze, akár csak ők. Rendeztünk közös hétvégi programokat. Mivel tél volt nagyon sokszor mentünk korcsolyázni, szánkózni. Mindezek után a városban egy jó forró csoki vagy egy finom, meleg tea melegített fel minket. Hóesésben sétáltunk, hóembert építettünk, hó csatáztunk. Vicces és emlékezetes pillanatok voltak ezek. Többször aludtam Les-nél és olyankor hajnalig szoktunk beszélgetni, viccelődni. Rengeteg kép készült azokon az estéken. Megnéztünk egy-egy filmet, popcorn-t ettünk, moziba is gyakrabban jártunk. Egyszer Leslie a film végén a fejembe húzta a popcornos doboz. Persze az aljában volt még néhány szem, ami a hajamba ragadt. Elég kellemetlen volt kiszedni. De ez is egy őrületes emlék. Minden rendben volt mind a kapcsolatomban, a Leslie-vel lévő barátságomban és még a suliban is. Kialakult egy rendszer az életemben. Elkezdtem újra edzeni, egészségesebben ettem és nyugodtabb is lettem. Kiegyensúlyozott életet éltem akár csak egy amerikai filmekben. Majdnem minden hétvégét Les-el vagy Aaronnal töltöttem. Több barátra is szert tettem. Suli után többször találkoztunk és olykor fél 5-kor értem haza. Újra jóba lettem pár régebbi haverommal akikkel ugyan úgy szórakoztunk. Bár akadtak emberek akiknek Aaron nem örült. Mivel féltett, hogy az illető miatt ott hagyom. Mindig nyugtatgattam, hogy nincs semmi baj és az illetőnek semmi esélye nálam. Nem bírtam megnyugtatni. Így hát zavarta ha megölelt, néha puszit adott. Emiatt volt egy kis affér köztünk. Kijelentette, hogy ne barátkozzak vele és hanyagoljam a társaságát. Nem tetszett nekem így azért is barátkoztam vele. Felhívtam szünetekbe az emeletre az osztályomhoz. (Mivel mi az emeleten, ő meg a földszinten volt.)
Többször is megöleltem. Ezzel Aaron-t piszkálva. Mai napig nem tudom megnyugtatni vele kapcsolatban, hogy semmi esélye és ő szimplán csak egy barát számomra semmi más. Azóta is aggályai vannak vele kapcsolatban. Mások szerint ez azt jelenti, hogy nme bízik bennem, de vannak akik azt állítják, hogy csak félt, Én is az utóbbi lehetőség mellett szavazok. Félt, ahogy én is féltem őt. De attól még minden rendben van akárcsak Les és Brayn kapcsolatában is.

2014. december 6., szombat

The Fourth.-Minden a régi

Azon a bizonyos November 20-án Aaron meg mutatta, hogy miért érdemes vele lenni. Elhívott egy tökéletes vacsorára egy tó partjára. Nagyon romantikus volt. Életemben nem éltem még át ilyen tökéletes pillanatot. Aznap a karkötőimet is levettem amiket csak azért hordtam, hogy eltakarják a hegeket. Csak egy maradt, ami nagyon különleges volt számomra mivel azt Aaron-tól kaptam. Egy kicsit rövidebb ruhát vettem fel ami a combom közepéig ért. Ő farmerban és kockás ingeb volt, tudta, hogy imádom ha az van rajta. Kaján mosollyal az arcán végigmért majd megfogta a kezem és az asztalhoz kísért. Leültünk és egyből beszélgetni kezdtünk. Ettünk majd lementünk a  tó partjára sétálni. Végig fogta a kezem és el sem engedte. A tó szélén volt egy kis pad amire le is ültünk. Percekig csak egymás szemébe néztünk és nem szóltunk semmit. A szemei csak úgy ragyogtak és a szemén keresztül láttam, hogy megcsókolna de nem tudja mit tegyen. Kapva az alkalmon megcsókoltam. Hajam egy csattal volt elfogva, hogy ne lógjon a szemembe. Kivette a csatot és hajam az arcon elé omlott. Elfogta az egyik kezével a másikkal a combom simogatta. Egészen megőrjített. Tudta rólam, hogy le lehet venni a lábamról ha valaki nyakon csókol. Megtette. Isteni érzés volt. Majd feltette a kérdést:
- Most akkor a csajom vagy?- mosolygott macsósan és rám kacsintott.
-Persze-feleltem neki.
Megragadtam a kezét és elindultunk vissza a sátorba. Csak ketten voltunk az egész tónál. Kezdett lehűlni az idő, így lenyúltam a kabátját, mert imádtam a cuccait felvenni..olyan jó meleg volt. Még sokáig kint ültünk a vízparton és néztük, ahogy feljön a hold és vissza tükröződik a vízen. Szép volt. Ekkor átölelt és kérdezte:
-Tetszik?
-Igen. Gyönyörű. De tudod mi a gyönyörű még?-szegeztem neki a kérdést.
-Na mi cukim?-kacsintott.
-Az, hogy ezt a szép látványt veled élhetem át és, hogy ilyen csodálatos helyre hoztál el csak azért,hogy bizonyítsd mennyire szeretsz.-mondtam majd nyomtam egy puszit az arcára.
Raktunk tábortüzet és mellette melegedtünk. Hozzá bújtam mivel fáztam.
-Várj egy pillanatot.-mondta és fel állt.
Meglepődtem rajta,hogy mégis mit akar. Hosszasan kutakodott a sátorban majd megjelent egy zacskó mályvacukorral.
-Szereted?-szólalt meg.
-Imádom.-feleltem neki tágra nyílt szemekkel és összehúztam magam a hidegtől.
Isteni finom volt. Rengeteget szórakoztunk és nevettünk. Komolyan is elbeszélgettünk még elalvás előtt. Mindig azt hajtogatta, hogy tudja hogy elrontotta és, hogy bocsássak meg neki amiért csak b-terv-nek tartott.
-Nyugodj meg, semmi baj. Szeretlek és itt vagyok Veled. Ne félj és főleg ne csak magadat hibáztasd.-mondtam neki.
Kihoztam egy pokrócot a sátorból. Mire vissza értem könnyes szemekkel állt előttem. Megriadtam.
-Mi a baj kicsim?-kérdeztem hebegve.
-Én vagyok a baj. Igenis én rontottam el, mert nézd meg a kezed, mit tettél magaddal miattam.-szipogta. Nem tudtam rá mit felelni annyira szívszorító volt. Átöleltem és megpusziltam. A szemébe néztem és megnyugtattam.
Mikor már annyira hideg volt kint bementünk a sátorba és összebújtunk, betakaróztunk. Olyan cuki volt. Szépen lassan elaludtunk.

The Third.-Gondok

Teltek a napok és egyre kevesebbet beszéltünk Aaron-nal. Próbáltam vele találkozni vagy legalább beszélni..de nem sikerült. Sosem  ért rá mindig talált valami kifogást, mindig hazudott valamit.
Egyre rosszabbul éreztem magam. Les-nek rengeteget sírtam. Mindig magam okoltam. Kezdtem magam egyedül érezni, hogy senkit nem érdeklek. Főleg az, hogy Aaron is átvert.
Annyira eltávolodtunk egymástól, hogy végül kimondtam az utolsó szót. Nem bírtam tovább, inkább szenvedek nélküle, minthogy vele legyek és átverjen, kihasználjon. 
Megbántam.
Tudtam, hogy nem lesz könnyű, de próbáltam erős lenni. Majd jött ahogy Leslie mondta a kritikus helyzet. Először nem aludtam egy-két óránál többet, majd elő került egy fiókból egy "barát". Rettentően össze vágtam a kezem. Ekkor kerültek elő a hosszú, kicsit nagyobb pulcsik amikben mindig elbújtam. Véstem, véstem a betűt a kezembe. Itthon, este, órán, akár mikor egyedül voltam. Mindenki csak mondta:-Hogy lehetsz ilyen hülye,hogy egy ilyen ember mint, Aaron vagdosod magad?!-mindenki csak bántott. Hagyjatok már kiabáltam velük. Bezárkóztam senkivel sem akartam beszélni. Csak Leslie maradt. Már nem ettem napok óta. Azért is csak kiabáltak velem a "barátnőim". Les nem örült neki de tudta, hogyha kiabál velem nem lesz jobb. Próbált velem beszélni. Volt mikor órákon keresztül beszélgettünk,utána kicsit jobb lett, de mire hazaértem már megint elöntöttek az érzések. Vissza akartam kapni Aaron-t! Vele álmodtam, lecsuktam a szemem őt láttam: Rettenetesen hiányzott az életemből. Les beszélgetett vele kiderült, hogy én is hiányzom neki. Ekkor kicsit boldogabb lettem. Képbe került egy lány akit akkor még a barátnőmnek hittem. Kiderült, hogy Aaron-nak én már csak b-terv voltam mert rá hajtott. Majd nem sikerült nála. Másnap Aaron már megtalált engem, már szeretett és magát okolt az egészért. Tudtam, hogy bármennyire is szeretném visszakapni, nem szabad, mert lehet, hogy újra átver.
Napokig gondolkodtam rajta, mégis mit tegyek. Minden este beszéltem vele és mindig megkért, hogy ne vagdossam magam. Ne tegyek magamba kárt mert gyönyörű vagyok, és tudja, hogy ő rontotta el. Én mégis magamat hibáztattam. A vagdosás napról-napra megszűnt. Már kezdtem a régi lenni, egyre többet mosolyogtam és Aaron-ba is egyre jobban megbíztam. Éreztem, hogy egyre jobb lesz az életem és kezdek visszatérni a régi kerékvágásba. Már tudtam aludni, és szépen visszahíztam azt a 8 kg-t ami lekerült rólam. Újra ugyan az a boldog és vicces lány lettem. Sok időt eltöltöttem Leslie-vel és rengeteget hálálkodtam neki, hogy mindvégig mellettem állt és nem hagyott cserben, úgy mint mások. Nagyon köszönöm neki ezt azóta is, mert ki tudja, hogy mit tettem volna ha ő is ott hagy, egyedül, magányosan, az összetört szívemmel.

2014. november 29., szombat

The Second.-Négyes randik

Lassan eltelt a hétvége és már alig vártam, hogy reggel beérjek a suliba és hadd beszéljek Leslie-vel. Beértem egyből a nyakamba ugrott. Nagyon örült és mondta, hogy vasárnap találkozott Brayn-nel és mivel Brayn igen magas volt még Les-nél is magasabb, mondta, hogy vicces volt amikor lábujj hegyre állt de még úgy sem tudta megcsókolni. Leslie most csókolt először, és Brayn volt az első és egyben tökéletes számára. Felmentem az emeletre mivel ott található az osztályom. Aaron már várt. Lepakoltam az osztályomban és kimentem hozzá. Beszélgettünk majd  a csengő hangja szakított minket félbe. Elbúcsúztunk és mentünk órára. Szépen eltelt a nap  majd a hét is. Leslie-vel nagyon vártuk a hétvégét mivel négyes randit terveztünk a szombatra. Ünnepség volt ezért sok embert láttunk. Majd meghallottam a hátam mögül egy ismerős hangot azt kiabálva:
-Bonny, bonny állj meg itt vagyunk.- kiabálta.
 Hátrafordultam és észrevettem Aaron-t és Brayn-t is. Kiverekedtük magunkat a tömegből, majd Aaron nyakába ugrottam.
-Jajj, Aaron annyira hiányoztál. Remélem a mai nap is olyan tökéletes lesz, mint az előző szombat.-rákacsintottam majd megcsókoltam.
Sétálgattunk és ettünk is. Lassan eltelt a nap...
Voltunk szinte mindenhol a városban. Jó meleg volt, de még izzott a levegő köztünk is. Brayn elhívott és megköszönte nekem azt, hogy bíztattam Les-t, mert már régóta elakarta neki mondani mit érez iránta. Megkértem, hogy ne nekem hálálkodjon, a sors hozta így. Felültünk szinte majdnem minden "játékra". Végig tomboltunk egy-két koncertet, majd Aaron elhívott. Kézen fogva sétáltunk és néztük a naplementét a város szélén. Sokat beszéltünk mindenféle dologról. Mikor megfogta mindkét kezem meglátott egy karkötőt a kezemen és megkérdezte:
- Hordod.
-Igen, de csak azért mert Tőled kaptam.-feleltem.
Elmosolyodott és adott egy puszit. Olyan dolgokról is beszéltünk ami meghatotta. Az előző hétvége és, hogy akkor miket mondott. Abban a pillanatban nagyon megfájdult a szívem, amikor könnyes szemekkel rám nézett majd azt mondta:-Nem akarlak soha elveszíteni, sokat jelentesz a  számomra és senkit nem szerettem még úgy ahogyan most Téged. A mondandóját egy hosszú és szenvedélyes csókkal zárta. Kézen fogva sétáltunk vissza a tömeghez, ahol könnyen megtaláltuk Brayn-t mivel magas volt és szőke haja szinte "világított" a tömegben. Leslie-re néztem és kacsintottam jelezve ezzel, hogy minden a legnagyobb rendben van. Ő is ezt tette. Nagyon örültem. Tökéletes négyes randink van. 
Mivel én nem a városban laktam, így busszal kellett hazamennem. Még Aaron kérdezte meg tőlem, hogy nem-e gond, hogy kikísér a pályaudvarra? Mondtam,hogy nem és elindultunk. Les és Brayn is jöttek velünk. Az út közben rengeteget nevettünk és viccelődtünk. Mikor kiértünk Les elment telefonálni. Így a két fiúval maradtam. Ekkor Brayn megint elkezdett hálálkodni nekünk, hogy milyen rendesek vagyunk, hogy segítettünk neki összejönni Leslie-vel meg stb. Összenéztünk Aaron-nal és elmosolyodtunk. Aaron elmagyarázta neki, hogy ne köszönje már annyit. Mi csak segítettünk de ez valójában rajtuk múlt. Már csak pár percem volt, amíg megérkezett a busz. Így azt kihasználva Aaron ölébe ültem és mivel tudtam róla, hogy imádja velem együtt ha nyakon csókolják. Ezért megtettem. Láttam rajta, hogy nagyon tetszik neki. Csillogó, tengerkék szemében elveszik az ember. Káprázatos. Megérkezett a busz ekkor felálltam megöleltem Les-t és megsúgtam neki:- További szép estét! Majd Aaron megölelt és hosszan megcsókolt. Teljesen elgyengültem csókjától. 
Szeretlek szóval váltunk el egymástól, és még az utolsó alkalmat kihasználva nyomtam egy puszit az arcára. Rákacsintottam Les-re és felszálltam a buszra. Egész úton a beszélgetésünk járt a fejemben. 
Ezek után még rengeteg négyes randit szerveztünk. A legjobb barátnőm pasijának a legjobb haverja az én pasim. ;)

2014. november 28., péntek

The First.-Kezdetek

Azt a bizonyos szeptember huszadikát írtunk, amikor Aaron megkérdezte Bonny-t azaz engem, hogy ráérek-e szombaton mert szeretne velem találkozni és megünnepelni a négy hónapos fordulónkat. Elhívtam magammal Leslie-t is. Eljött a nagy nap. Egy tónál találkoztunk, ahol megjelent Aaron és persze a legjobb haverja Brayn is. Leslie már régóta odavan Brayn-ért. Ezért is vittem magammal. Rengeteget beszélgettünk, nevettünk. Majd mondtam Leslie-nek:
- Itt az alkalom! Ne halaszd el!
- De úgy sem sikerül, hiszem utál engem és tuti, hogy mást szeret. - mondta szomorúan.
- Ugyan már Les! Ha így állsz hozzá és meg sem próbálod persze, hogy ne fog sikerülni. Figyelj beszélek Aaron-nal, hogy kérdezze meg Brayn-től. Hiszen a legjobb haverok. És nem nyávogni! Szép csajszi vagy! Tuti, hogy bejössz neki. –bíztattam.

Utána lebeszéltem Aaron-nal, hogy tegye fel azt a bizonyos kérdést Brayn-nek.
Magukra hagytuk őket hadd beszélgessenek. Ekkor Aaron hirtelen megcsókolt, a négy hónap után először. Heves csókcsatába kezdtünk a sátorban. Azt mondta, hogy- Imád és nem akar elveszíteni. Ekkor jöttem rá, hogy valójában mennyit is jelentek számára. Hiába volt nálam egy évvel fiatalabb, mégis komolyan gondolta az egészet és tudtam, hogy nem játszik. És nem csak kihasznál ahogy azt mások tették. Visszaértünk és Les egyből elkapta a kezem és elhúzott magával. Majd megállt előttem, óriási szemei csak úgy csillogtak és majdnem kiugrott a bőréből. Ekkor tudtam, hogy sikerült, valóra vált az álma. Nagyon örültem, hogy végre Leslie is boldog és nem csak én ábrándozok neki egyfolytában Aaron-röl és most már nem csak nekem mondja, hogy mennyire szereti Brayn-t, hanem már mondhatja neki is.
- Köszönöm Bonny!- mondta- ha Te nem bíztattál volna ez nem sikerül. - majd megölelt.
Nevetve és boldogan mentünk vissza most már srácainkhoz. Majd elkezdett esni az eső, de mit sem törődve ezzel beszélgettünk tovább és élveztük a párunkkal eltöltött időt. Leslie-vel rendszeresen összenéztünk és folyton hálálkodott. Jó volt végre boldognak látni. Adtam egy puszit Aaron-nak majd a fülébe súgtam, hogy sosem akarom elveszíteni!- és megköszöntem neki amit tett a legjobb barátnőmért.
Gyorsan este lett és sajnos Leslie-vel haza kellett mennünk. Hosszas elbúcsúzás után elváltunk. Majd beültünk a kocsiba és amíg Les anyukája haza hozott addig hátul beszéltünk és majdnem szívrohamot kapva mesélt. Folyton megköszönte amit tettem érte. Hiába mondtam neki- Mégis mire valók akkor a legjobb barátnők?! – majd megérkeztünk.
Bementem az ajtón, gyorsan elhadartam mindent a szüleimnek, persze úgy, hogy ne tudják meg, hogy barátom van. Eltitkoltam előlük. Majd felrohantam a szobámba és egyből telefont ragadva beszéltem Les-zel majd elköszöntünk. Amíg nem tudtam elaludni Aaron járt a fejemben. Senki nem csókolt így még meg. Nagyon kedves volt! Akárcsak Brayn Leslie-vel. Majd elaludtam.